Igazi élmény a Börzsönyben

Kisgazdám megálmodta az én élménybeszámolóim, visszaemlékezéseim sorozatát, én pedig szeretném őt lelkesíteni ezekben a szomorkásabb napjaiban, így ismét mancs került a billentyűzetre. Arra gondoltam, hogy ma is Budapest környéki kirándulásokról mesélek folytatva a múlt heti beszámolót, hiszen itt, ebben a régióban rengeteget kirándultunk és túrázunk mostanság is. 

Megmutatom nektek ebben a részben, hogy a Börzsöny milyen szuper úti cél kutyás kirándulásokra. Ti jártatok már erre négylábú barátaim? Kétlábúak figyeljetek, inspirálódjatok egy hétvégi kutyás kirándulás megtervezéséhez! 

Kutya egy élmény a Börzsönyben

A Börzsöny a Dunától északra fekszik, így Budapestről kicsit ugyan többet kell idáig autózni, de megéri. Igazán változatos ez a terep, volt mikor könnyebb, rövidebb kirándulásra indultunk, de volt ami hosszabb, inkább fiatal, sportos barátaimnak ajánlott túra. Nem akartam a Gazdival soha kitolni, de voltak azért olyan pillanatok, amikor azt hittem viccel velem. Többször hátat fordítottam neki, de nem akart utánam jönni, “csakazértis” a másik irány volt neki a jó irány. Na jó, most visszaemlékezve mind szuper kaland volt! 

Ha már emlegettem a kihívásokkal teli túránkat, hadd meséljem el, hogy ez a Csóványos, azaz a Magas-Börzsöny legmagasabb csúcsának (939 m) meghódításakor történt. Izgatottan és mindenféle földi jóval felszerelkezve vágtunk neki az útnak, innen már sejtettem, hogy egész napos program vár ránk, amit persze imádok. Kinn lenni a jó levegőn, a természetben, illetve együtt egész álló nap Gazdiékkal, nekem mindig nagy öröm. Egy parkolóból indultunk el a Szénpataki kulcsosháztól a Háromhárs felé, az út pedig folyamatosan emelkedett felfelé. Bíztam benne, amikor a meredek szakaszról egy szélesebb, lankásabb útra értünk, fenn vagyunk, de nem. Lihegtem, fordultam volna vissza, hisz reméltem, hogy ennyi elég volt, és végre kellemesebb ereszkedés következik, de nem. Gazdi elővette a legbájosabb mosolyát, kérlelt, hogy “Sunny menjünk!”, aztán morcosabb lett, így mit tehettem mást, engedtem neki. Szeretem őt akárhogy is, de mosolyogni látni sokkal jobban. Szóval kisebb harcok árán meghódítottuk a Csóványost, ahol a panoráma fotózása elmaradt az időjárás miatt, de érdekes módon nem bosszankodott senki. Jogos volt a felvetés, nézzük a dolog jó oldalát; gyönyörű, havas táj és együtt vagyunk. Az út visszafelé az autóhoz sokkal rövidebb volt, a mancsaim itt már a meredek hegygerincet szinte észrevétlenül teljesítették. Mondanom sem kell, hamar jöttek az álommanók aznap. 

Kutyás kirándulások, élmény velem

Volt egy izgalmas kirándulásunk is a Börzsönyben, amikor Királyrétre mentünk, amikorl az ország egyik legrégebbi kisvasútján vonatoztunk. Csodálatos helyeket érintve a Morgó-patak völgyében, Szokolyán keresztül érkeztünk egy viszonylag rövid idő alatt Kismarosról, majd ugyanígy vissza. Élveztük kifejezetten ezt a zötykölődést! 

Tudom, érzem, hogy sokat megyünk még a Börzsönybe, Gazdi mindig annyit gondolkodik, hogy “itt nem jártunk”, “azt is meg kellene néznünk még”. Hiába fedeztük már fel a Hegyes-tetőt és számtalan forrásban frissítettük magunkat, mint az Őzike-forrás vagy a Lovas-kút, a hegyes-völgyes táj azonban mindig visszacsábít minket, mi pedig örömmel megyünk újabb és újabb arcát megismerni. 

Jöttök velünk ti is legközelebb? Gazdi azt mondja, szóljak nektek, hogy akkor iratkozzatok fel az ‘Utazz kutyáddal’ hírlevelére, és mindenről időben értesíteni fog benneteket! 

Jövő héten jövök újra!
Pacsi, Sunny