Kora őszi kalandjaim
Utazás kutyával, azaz velünk – ez a legjobb, ami egy négylábúval történhet
Itt az ősz, de még mindig olyan az idő, mintha nyár lenne. Nagyon örülök ennek, de nem bánnám, ha végre egy kicsit hűvösebb lenne. Meleg a bundám…, meg talán a koromból adódóan is nehezebben viselem a hőséget, mint régebben.
A forró nyári napokon kevesebbet kirándultunk, sokszor csak a kertben hűsöltünk Pezsgővel, mindig megkerestük az árnyékos részeket. Néha azért persze volt egy kis kutyastrandolás is. 🙂 Mindeközben a Gazdi közelgő kutyás utazásainkat szervezte.
Az ősz első kutyás hétvégéje
A „hivatalos” ősz beköszöntével útnak indultunk. Szeptember első hétvégéjén a Fertő-tó vidékén kalandoztunk sok kutyatársammal együtt. Én az első program alól felmentést kaptam, már úgy is jártam erre. Rápihentem a másnapi programra, jól esett. A többiek a Fertődi kastély hátsó parkjában élvezték a gyönyörű környezetet, a fákat, bokrokat, az üde zöld, puha pázsitot, és barangoltak a mellette lévő erdőben is, ahol a délutáni nap sugarain kívül árnyék is jutott Gazdának és Négylábúnak. Megnéztem én is az itt készült képeket, látszik, hogy jól érezte magát a kis csapat.
Este közkívánatra sétáltunk egyet Sopronban, arra már én is csatlakoztam. Akkor már kellően hűvös volt, így a kis testmozgás nekem is jól esett. A gazdiknak nagyon tetszett a szép, kivilágított város a sok-sok műemléképülettel. Látjátok, a kutyás utazásba városnézés is belefér. 🙂
A Fertő-tó itthon sajnos nem igazán alkalmas fürdésre, pancsolásra, ezért Kisgazdám kitalált valami nagyon szuper programot, hogy legyen részünk vizes élményekben is ezen a hétvégén. A Gazdi szerint Ausztriában kutyával utazni és kirándulni nagyon nagy élmény. Mondjuk ezt nekem nem kell bemutatnia, hiszen együtt töltöttünk ott 2,5 évet folyamatos felfedezéssel. Átmentünk hát Ausztriába egy szép helyre, ami a szálláshelyünktől kb. másfél óra autózást jelentett, de nagyon megérte: egy kristálytiszta vízű, hűs patakban pancsolhattunk, árnyas erdőben. Igaz, hogy a folyó melletti ösvény kicsit sziklás és hepehupás volt, de bennünket, négylábúakat ez egyáltalán nem zavart, csak a kétlábúak botladoztak olykor-olykor. Ez persze nem volt vészes. Lehet, hogy azért nem tudtak rendesen figyelni az útra, mert a környező hatalmas sziklafalakban gyönyörködtek. Áradoztak, milyen méltóságteljesek a hegyek, de mi ezzel nem sokat törődtünk, mindig csak azt néztük, hol lehet lemenni a folyóba megmártózni.
Estefelé értünk vissza a szállodába. Nagyon fáradt voltam, de erről én is tehetek. Ha vizet látok, nem tudok ellenállni, újra és újra futok a vízhez, úszok, annyira élvezem. Úgy hallottam, hogy négylábú társaim is kidőltek, meg se mozdultak reggelig, úgy elfáradtak.
A hétvége utolsó napján kisebb kirándulást tett a csapat a Soproni-hegységben. Engem oda nem vitt a Kisgazdám, egy kis pihenést írt elő, mielőtt tovább indulunk. Nem bántam, jót szundikáltam ismét a hűvös szobában. Bár, utólag bevallom, a szép képeket látván kettős érzéseim támadtak. Jól esik ugyan szundikálni a nyugodt, hűvös szobában, de mégis kicsit nehéz tudomásul vennem, hogy ilyen élményekből kimaradok…
A következő kutyás hétvége tervezése – Őrségi Örömök Kutyával
A Fertő-tó vidékéről felfedezőútra indultunk négyesben az Őrségbe, ahol a legközelebbi kutyás hétvégét tartjuk október közepén. Jártunk már erre többször is, de azért nem árt az ismétlés. Barangoltunk tanösvényeken, erdőn, mezőn, és úszkáltunk mesebeli környezetben fekvő tavakban. Amikor jövünk, már igazi ősz lesz, színpompás erdők várnak bennünket, a dimbes-dombos vidék pedig sok érdekes és izgalmas kalandot tartogat számunkra. Gazdáink megismerhetik az Őrség műemlékeit és hagyományait, finom helyi ételeket kóstolhatnak. Tartalmas hétvége vár minden két- és négylábú résztvevőre. Tarts velünk, ha már régóta szeretnéd megismerni ezt a különleges vidéket! Itt találsz bővebb információt programunkról.
Addig persze még lesz néhány hétvége, amikor egynapos kutyás túrákra indulunk. Börzsöny, Cserhát, Mátra vagy a Vértes – mind olyan úti cél, ahol igazán jól érzi magát minden két- és négylábú. Kisgazdám olyan helyeket választ, ahol minket sokszor szabadon lehet engedni és kedvünkre szaladgálhatunk. Az persze nagyon fontos, ha hívnak bennünket, szót fogadjunk, és visszamenjünk gazdáinkhoz. Ez a feltétele annak, hogy mehessünk többször póráz nélkül. Nem nagy kérés ez, simán betartható. Ugye Ti is így gondoljátok?
Most megyek, megnézem Pezsgőt – néha jobb, ha ránézek… Jelentkezem újra hamarosan.
Pacsi,
Sunny